2015. ápr 23.

ACÉL JELÖLÉSE

írta: Fémszerkezet
ACÉL JELÖLÉSE

 

 femszerkezet_abra.jpg

I. RÖVID JEL

FŐ JEL 1. CSOPORT

Az acélok jelölése mechanikai tulajdonságaik és felhasználásuk szerint

A kód tartalmazza a fő jeleket, amelyet egy szám követ.

 

            A fő jelek az acél felhasználási területére vonatkoznak, amelyek a következők:

a)                                        S – szerkezeti acélok                               pl. S355N

                                               P – acélok nyomástartó felhasználására pl. P275NH

                                               L – acélok csővezetékekhez                     pl. L290GB

                                               E – gépacélok                                           pl. E360

Ebben a csoportban a főjelet követő szám a legkisebb anyagvastagságra vonatkozó legkisebb folyáshatár értéke N/mm2-ben, amely lehet felső vagy alsó folyáshatár (ReH vagy ReL), vagy terhelt állapotban mért egyezményes folyáshatár (Rp), vagy névleges folyáshatár (Rt). Ezeket az előírásokat a termékszabványok tartalmazzák.

b)                           B – beton acélok pl. B500H

  • az utána lévő szám a jellemző folyáshatár értéke, N/mm2

c)                           Y - acélok előfeszített betonszerkezetekhez pl. Y1770C

  • az utána lévő szám a szakítószilárdság alsó értéke, N/mm2

d)                          R – sínacélok        pl. R0900Mn

  • az utána lévő szám a szakítószilárdság alsó értéke, N/mm2

H – hidegen hengerelt lapos acéltermékek nagy szilárdságú acélból hideg húzásra; az ezt követő szám az előírástól függően vagy a folyáshatárt, vagy a szakítószilárdságot jelenti N/mm2-ben

                               pl. H360LA

e)                           D – lapos termékek hidegalakításra           DC04

f)                            T– ónozott termékek                              

g)                           M – elektrotechnikai acél

A kiegészítő jelek két részből állhatnak.

A jel vonatkozhat az acél egyéb mechanikai tulajdonságára (pl. ütőmunka értékére:J÷27J      K÷40J            L÷60J), és az utána lévő jel a vizsgálati hőmérsékletet jelzi (+20˚C-tól -60˚C-ig) (Ezeket a jeleket az 1. táblázat foglalja össze).

 

Továbbá utal a szállítási állapotra, pl.

                             M - termomechanikusan hengerelt

                             N – normalizált vagy szabályos hőmérsékleten hengerelt

                             Q – nemesített

1. táblázat. Az ütőmunka és a vizsgálati hőmérséklet jelölése

Ütőmunka

Vizsgálati hőmérséklet

27J

40J

60J

˚C

JR

KR

LR

+20

J0

K0

L0

0

J2

K2

L2

-20

J3

K3

L3

-30

J4

K4

L4

-40

J5

K5

L5

-50

J6

K6

L6

-60

 

Példa

Az MSZ EN 10027-1 szerint a min. Re=355 N/mm2 folyáshatárú, -20˚C-on KV27J szavatolt ütőmunkájú, normalizált szerkezeti acél jele: S355J2. A 2. táblázatban látható a jelölés származtatása.

 

2. táblázat. Egy szerkezeti acél jelölésének származtatása

Fő jel

MSZ EN 10027-1 szerint

Kiegészítő jel

IC 10szerint

S

szerkezeti acél

355

minimum

Re=355 N/mm2

J2

ütőmunka

min. 27J

-20˚C-on

 

FŐ JEL 2. CSOPORT

Az acélok jelölése vegyi összetételük szerint

 

a) Ötvözetlen acélok, ha a Mn-tartalom középértéke 1%-nál kisebb.

   Az automata acélok nem tartoznak ebbe a csoportba. (2.1. alcsoport)

A kód sorrendben a következő jeleket tartalmazza:

  • a C-betűt;
  • az előírt karbontartalom középértékének százszorosát.

 

Példa.

A 0,45% átlagos karbontartalmú ötvözetlen acél jele: C45E vagy C45R.

 

b) Ebbe a csoportba tartoznak az ötvözetlen acélok, ha a Mn-tartalom középértéke legalább 1%, az ötvözetlen automata acélok, továbbá az ötvözött acélok (a gyorsacélok kivételével), ha egyik ötvözőeleme sem haladja meg az 5%-ot. (2.2. alcsoport)

A kód sorrendben a következő jeleket tartalmazza:

  • az előírt karbontartalom középértékének százszorosát;
  • az acél jellemző ötvözőinek vegyjelét, a mennyiség csökkenésének sorrendjében. Azonos mennyiségek esetében alfabetikus sorrendben;
  • az ötvözőelemek tartalmát a 3. táblázatban megadott tényezővel megszorozva és a legközelebbi egész számra felkerekítve.

 

3. táblázat. A 2.2. alcsoport ötvözőelemeinek szorzótényezői

Az ötvözőelem vegyjele

Szorzótényező

Cr, Co, Mn, Ni, Si, W

4

Al, Be, Cu, Mo, Nb, Pb, Ta, Ti, V, Zr

10

Ce, N, P, S

100

B

1000

 

.

c) Az ötvözött acélok – a gyorsacélok kivételével – ha bármelyik ötvöző mennyisége meghaladja az 5%-ot (2.3. alcsoport)

A kód sorrendben a következő jeleket tartalmazza:

  • az X betűt;
  • az előírt közepes karbontartalom százszorosát;
  • a jellemző ötvözőelemek vegyjelét, mennyiségük csökkenő sorrendjében
  • az ötvözőelemek előírt mennyiségének középértékét, a legközelebbi egész számra kerekítve.

 

Példa

A 2,1% C-tartalmú, illetve 12 % Cr - tartalmú szerszámacél jele: X210Cr12

 

d) Gyorsacélok (2.4. alcsoport)

A kód sorrendben a következő jeleket tartalmazza:

  • HS betűket
  • az ötvözőelemek átlagos mennyiségét, egymástól kötőjellel elválasztva, a következő sorrendben:
    • volfrám (W)
    • molibdén (Mo)
    • vanádium (V)
    • kobalt (Co)

Példa

A 6% volfrám, 5% molibdén, a 2% vanádium, 5% Co-tartalmú gyorsacél jele:
HS 6-5-2-5, számjele:1.3243 (Valamennyi gyorsacélban átlagosan 4% Cr van, ezért ezt külön nem jelöljük)

 

II. AZ ACÉLOK JELÖLÉSÉNEK SZÁMRENDSZERE

Az acélanyagok jelölésére arab számjegyeket használunk, mivel ez az adatfeldolgozás számára alkalmasabb, mint a rövid jel. Ezt acélszámoknak nevezzük.

A számrendszerben acélcsoportok vannak. A fő csoportok, és ezeken belül az alcsoportok az alábbiak:

a)    ötvözetlen acélok, ezen belül

minőségi acélok és nemesacélok

a)    ötvözött acélok, ezen belül

                             minőségi acélok és nemesacélok.

A nemesacélok további alcsoportokat tartalmaznak, ezek a következők::

szerszámacélok, különféle acélok, korrózióálló acélok, szerkezeti acélok, acélok nyomástartó edények gyártására - és gépacélok.

AZ ACÉL SZÁMJELÉNEK FELÉPÍTÉSE:acel.jpg

 Sorszám (A zárójelben lévő számok további lehetséges jelölésre fenntartva

Az acélcsoport száma az 5. ábra alapján

                                                                          

2. ábra. Az acél számjelének felépítése

 

Az acélok számjelei az 1-es számjeggyel és az azt követő ponttal kezdődnek. A pont után általában négy számjegy következik. Az első két számjegy annak a mezőnek a koordináta pontja, amelybe az acélt besorolták. Ennek első számjegye az oszlop sorszáma, a második számjegye a sor sorszáma. A 3. és 4. számjegy a csoportba besorolt acél csoporton belüli sorszámát jelenti.

A számrendszer szerkezete a 4. táblázatban látható.

 

Az 5. táblázatban összefoglaljuk néhány gyakrabban használatos melegen hengerelt acéltermék MSZ EN szerinti jelölését, feltüntetve a korábbi érvényét vesztett MSZ szerinti jelölését, továbbá a DIN szerinti jelét is.

 

A 6. táblázatban a nemesíthető szerkezeti acélok MSZ EN 10083 szerinti jelölése mellett feltüntettük a ma már érvénytelen MSZ 61:1985 szerinti jelölést, mivel az új jelölések még nem mentek át a köztudatba.

A nemesíthető szerkezeti acélokból gyártott munkadarabok kedvező mechanikai tulajdonságait különböző hőkezelési eljárásokkal lehet kihasználni. Ezekből az acélokból nemesítő hőkezeléssel (edzés + megeresztés) a nagy szilárdság mellett nagy szívósságot is el lehet érni, és nem csak statikus, de lökésszerű, dinamikus igénybevételnek is ellenálló szerkezetek is gyárthatók, a kis szelvény mérettől a nagy keresztmetszetű alkatrészekig bezárólag.

 

A 7. táblázatban a betétben edzhető acélok MSZ EN 10084:2001 szerinti acéljelölések mellett összefoglaltuk a már érvénytelen, korábbi MSZ 31:1985 szabványnak körülbelül megfelelő minőségű acélok jelöléseit is.

A betétben edzhető acélok jellegzetessége, hogy a kis karbon-tartalmú, de szívós acélt, felületi kérgesítéssel kopásállóvá tesszük. Ennek lényege, hogy a felületbe karbon-atomokat diffundáltatunk a levegőtől elzárva nagy hőmérsékleten szilárd cementáló szemcsékből, vagy gáznemű közegből, vagy olvadt sófürdőből. Ezután hőkezelési eljárásokkal a felületen kopásálló kérget hozunk létre, de ugyanakkor a munkadarab magja szívós marad. Ez a szerkezet a dinamikus igénybevételeknek is és a felületi koptató hatásoknak is jól ellenáll.

Forrás:www.bgk.uni-obuda.hu

További információkért keressenek fel bátran minket www.femszerkezet.eu oldalon!

 

Szólj hozzá

vas kapu kerítés acél inox kovácsoltvas hegesztés lakatos előtető zárjavítás biztonsági rács vasszerkezet acél szerkezet kovácsolt termékek rozsdamentes konyhai termékek fémszerkezet egyedi megrendelés femszerkezet.eu lakatos munka fémszerkezet fémszerkezet gyártása fémszerkezetgyártás fémszerkezeti elem fémszerkezeti termék acélipar acélszerkezet CNC fémforgácsolás fémszerkezet gyártása gépipar hajlítás hegesztés hengerítés horizontálás lángvágás lemezhengerítés plazmavágás vasipar fémmegmunkálás gyártás acélszerkezet gyártása lakatosipar fém épületelem gyártás